Hírek

Berkesi Sándor az Akadémia új tiszteletbeli tanára

Berkesi Sándor Budapesten született 1944. június 6-án. A fővárosi Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában érettségizett 1962-ben. Diplomáját 1967-ben szerezte meg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Középiskolai Énektanár és Karvezető Tanszakán. Ugyanettől az évtől tanára lett a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának és karnagya a nagy múltú kollégiumi kántusnak. Az 1990-es évek elejétől előbb óraadó tanárként majd főiskolai docensként dolgozott a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán, ahol jelenleg is karvezetést tanít. Az elmúlt 25 év során részt vett több felsőoktatási intézmény oktatómunkájában: Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Nagyváradi Sulyok István Református Főiskola (Partiumi Keresztény Egyetem). 1999-től 2015-ig a Tiszántúli Református Egyházkerület zeneigazgatója. Tanári pályájának kezdete óta munkatársa, majd pedig vezetője a Református Egyház nyári kántorképző tanfolyamának. 2015-től meghatározó munkása Erdélyben a Székelyudvarhelyi Regionális Kántorképzőnek. A Sárospataki Teológiai Akadémia újraindulása során kiemelkedő segítséget nyújtott az egyházzenei élet sárospataki újjászervezésében és tanított a Teológiai Akadémián. 2015-től vezető karnagya a sárospataki kollégiumi kórusnak.

Számos kórust vezényelt: a Partiumi Keresztény Egyetem vegyes-karát, a felvidéki Fiatal Reformátusok Szövetségének kamarakórusát, a Debreceni Orvostudományi Egyetem kórusát. Mindegyiket olyan kiemelkedően, hogy velük számos díjat nyert különböző nemzetközi versenyeken. Kétségtelen ugyanakkor, hogy karnagyi munkássága elsősorban a debreceni kollégiumi kántus életében bontakozott ki a legszebben. Minden túlzás nélkül állítható, hogy a Debreceni Református Kollégiumot, s rajta keresztül a magyar reformátusságot a kántus élén a világ zeneszerető polgárai számára közismertté tette. Hangversen körútjainak csak néhány állomását említjük: Dél-Korea, Finnország, Hollandia, Japán, Németország, Oroszország, Taiwan, USA.

Hivatásának magas színvonalú betöltését fémjelzik az általa szerkesztett könyvek is. A cserkészektől kezdve a gyülekezeti énekiskolán át ifjúsági énekeskönyvig, kórusgyűjteményig szerkesztett különféle köteteket, és közreadta írásait, előadásait A zengő ige szolgálatában címmel. Számos kitüntetésnek a birtokosa, melyek között, ha egyáltalán lehet különbséget tenni, mert szívének bizonyára mindegyik egyformán kedves, a legkiemelkedőbbek: Debrecen díszpolgára, az Erkel Ferenc Társaság tiszteletbeli tagja, Szenci Molnár Albert-díj, Csokonai-díj, Kodály Zoltán-díj, a Magyar Kultúra Lovagja, a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztje, Károlyi Gáspár-díj, Liszt Ferenc-díjas karnagy.

Berkesi Sándor Kodály Zoltán tanítvány, a kodályi iskola következetes, hűséges és alkotó követője tanári, karnagyi és zeneszerzői minőségében egyaránt. A magyar református egyházzene területén Ádám Jenő és Gárdonyi Zoltán művészetének és szellemiségének örököse, továbbvivője és építője. Amint Ádám Jenő munkásságában meghatározó volt a magyar népzene széleskörű megismertetésének szükségessége, ugyanúgy Berkesi Sándoréban a népzenei alapokon nyugvó magyar református egyházi zene ébresztése és megismertetése. (Miközben a nagyvilág színpadain vezényelte kórusait, a Kántussal a legeldugottabb falvak templomait-gyülekezeteit végiglátogatta és végig énekelte. – zenei kultúránk végvári katonáinak hadnagya – református zenei népművelés volt ez a legjavából. (Nyilván nem véletlen, hogy a kitűnő zenepedagógust éppen ő méltatta Ádám Jenő, a néptanító című tanulmányban.)

1979 nyarán a már nagyon nehezen mozgó, de lelkileg-szellemileg erőtől duzzadó professzort elhívtam Debrecenbe. A Református Kollégium dísztermét nagy várakozással töltötték meg a kántorképző tanfolyam előadói és hallgatói. Körben a falakon a magyar fejedelmek, reformátorok, történelmünk, egyháztörténetünk nagyjainak tekintete, s előttünk Ádám Jenő lobogó egyénisége süt ránk. Megáll a levegő. Rövid csend után az előadó kérésére halkan és lassan elénekeljük Huszár Gál történelmi énekét: „Uram, Isten siess Minket megsegíteni, Ily nagy szükségünkben, Krisztus Jézusért, Mi Urunkért, És Megváltónkért!” A dicséretnek azóta sem éreztem soha azt a „mágneses erőterét”, melyet ott és akkor. S az előadás nyomán kinyíltak az idő, a tér és a lélek koordinátái”.

Látásunk szerint Berkesi Sándor is ugyanilyen idő, tér és lélek nyitogató munkása az Úrnak, legyen ezért áldott az Istennek szent neve: Soli Deo Gloria!

Dienes Dénes