Pálóczi-Czinke István: Arany ABÉCÉ
Pálóczi-Czinke István (Pácin, 1855. nov. 18. – Budapest 1942. júl. 17.) református püspök. Pácinban kezdett tanulni, majd 1866-tól Sárospatakon tanult, ahol 1878-ban végezte a teológiát. Ettől fogva egy évig kollégiumi senior, azután sárospataki káplán (segédlelkész) és hitoktató. 1882-ben lelkész lett Erdőbényén. 1896 tavaszán Rimaszombatba került mint lelkipásztor, ugyanott gimnáziumi vallástanárként is működött. A gömöri egyházmegyében 1914–1917-ben esperes. 1921-ben a tiszáninneni egyházkerület Csehszlovákiához csatolt részének püspöke. 1929-ben erről az állásából is, meg lelkészségéből is nyugalomba vonult, Budapestre, majd Szigetszentmiklósra, azután Miskolcra, végül ismét Budapestre költözött. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság tagja. Sok cikke jelent meg az egyházi lapokban, főleg a Sárospataki Lapokban, de önállóan kiadott műveket is hagyott ránk. (Forrás: Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyházörténeti lexikon. 3. jav. bőv. kiad., Ladányi Sándor szerk.; Budapest, MRE Zsinati Iroda Sajtóo., 1977.) Kérésére jeltelen sírban nyugszik a sárospataki református temetőben.
A
– Szülőtisztelet –
Atyádat, anyádat tiszteld,
Hogy Isten áldását megnyerd.
B
– Emberbecsülés –
Becsüld meg az embereket,
Úgy nyersz te is becsületet.
Nyájas, szíves; ne légy kevély,
Mindenkivel békében élj;
Amit nem kívánsz magadnak,
Te se tedd embertársadnak
C
– Lelki tisztaság –
Célod mindig nemes legyen,
Foltot ne tűrj a lelkeden;
A tiszta lelkiismeret
Bizonyosan mennybe vezet.
D
– Munkásság –
Dolgos, gondos, szorgalmas légy,
Minden munkát jó kedvvel tégy.
Amit véghez kell vinned ma:
Soh’se halaszt azt holnapra.
Minden gonoszság kezdete
a henyélés szeretete.
E
– Erős lelkűség –
Erős lélek legyen benned
Nem kell mindent szívre venned.
Ne csüggedj el ínségedben:
Folytasd tiszted s bízz Istenben.
F
– Szótartás –
Fogadást csak okosan tégy,
De aztán szódnak ura légy!
Esküvést ritkán végy szádba,
Soha ne esküdj hiába.
Ha esküdni mersz hamisan:
Megver Isten bizonyosan.
G
– Jószívűség –
Gondolj mindig jó lélekkel
Az elhagyott szegényekkel.
Ha megáldott Isten téged,
Nyújts másoknak segítséget,
Mert nem tudod, te is végre
Nem szorulsz-e segítségre?
H
– Háládatosság –
Ha valaki jót tett veled,
Te azt soha el ne feledd;
A rosszért is jóval fizess,
Hogy Istennél kedves lehess.
I
– Istenfélelem –
Istent féljed, Istent szeresd,
Reménységed ő benne vesd:
Ő mindnyájunk édes atyja,
Oktalan, ki ezt tagadja.
J
– Templomszeretet –
Járj el az Isten házába,
Oda soh’sem jársz hiába.
Öntsd ki szíved Isten előtt,
És nyersz tőle áldást, erőt.
És míg ott vagy: légy csendesen,
Viseld magad figyelmesen.
Ne suttogj és ne szunnyadozz,
Szemeiddel ne kalandozz,
Épülj a jó tanításon,
Ne járjon az eszed máson.
A templomban maradj végig,
Az utolsó éneklésig.
K
– Igazmondás –
Kövesd a szép igazságot,
Kerüld a rút hazugságot.
Aki egyszer hazudni mer,
Hitelt többé nem igen nyer.
L
– Nevelés –
Legjobb örökséget vettél,
Ha okosan neveltettél.
Aki tanulni nem szeret,
Felnőtt korában bánja meg.
M
– Békesség, szeretet –
Megbántódon ne állj bosszút,
Békességre ez legjobb út.
Kész légy jussodból engedni,
Mintsem mással perlekedni;
Csekélységen fel ne akadj;
Éktelen szókra ne fakadj.
A rossz ember vétkét megvesd,
De magát, mint embert, szeresd.
N
– Mértékletesség –
Nincs jobb a rendes életnél,
Megbánnád, ha mást követnél:
Oda lenne kedved, erőd,
Elhervadnál idő előtt,
Mert a mértékletlen élet
Nem ér tisztes öregséget.
O
– Bűnkerülés –
Óh, félj az első vétektől,
Csak úgy lehetsz ment többektől.
Akármely rejtek helyen légy,
Lát az Isten: rosszat ne tégy!
P
– Vagyonszerzés –
Pénzt csak igaz úton szerezz.
Lopni, csalni: nagy vétek ez!
S magadra csak átkot hoznál,
Ha emiatt elkárhoznál.
R
– Rendesség –
Rendetlennek száz a dolga,
Ő a legnagyobb rabszolga.
Tarts mindent a maga helyén,
Tégy mindent kellő idején.
Dolgod csak úgy mehet rendben,
S többre boldogulsz mindenben.
S
– Alázatosság –
Se ne dicsérd, se ne gyalázd
Magadat, hanem megalázd.
Megdicsérnek erényeid,
Ha mások is megismerik.
Sz
– Hazaszeretet –
Szívből szeresd édes hazád,
Ez második édesanyád.
Munkád után ez ad neked
Kenyeret és becsületet.
T
– Tanító-tisztelet –
Tanítód legjobb barátod,
Javadra van, tudod, látod.
Légy hát neki szótfogadó,
Minden tisztességet adó.
U
– Szépszó, széptett –
Úgy szólj mindig, hogy meg ne bánd,
Nevelt ember senkit se bánt.
A jó Istent ne káromold
És senkire átkot ne mondj.
Ha látnál is rosszat mástól,
Őrizkedj az utánzástól.
Figyelmezz a kisebbekre,
Ne tanítsd őket vétekre.
V
– Öregek tisztelete –
Vén emberből csúfot ne tégy,
Inkább szolgálatára légy,
Gondolj arra, hogy majd egyszer
Te magad is megöregszel.
Z
– Önuralom –
Zabolázd indulatodat,
Hagyd holnapra haragodat.
Őrizkedés a haragtól:
Megment a késő bánattól.
ABC-s könyvet többen is írtak (pl. Pósa Lajos, Móra Ferenc, Donászy Magda). Pálóczi-Czinke István ABC-je abban különbözik ezektől, hogy nem olvasni tanít, hanem az életre tanít. Alapvető biblikus életszabályokat foglal rövid rigmusokba, hogy a kisgyermek is könnyen megtanulja, s idős korára se’ feledje. Alkalmas arra, hogy a szülők megtanítsák gyermekeikkel, és arra is, hogy hittanoktatók, vallástanárok, lelkipásztorok memoriterként alkalmazzák egy-egy bibliai történet mellett. Önálló sorozat is fűzhető rá, minden betűhöz egy-egy bibliai történet, pl. az A betűhöz, amely a szülőtiszteletről szól: Absolon lázadása apja ellen, a B betűhöz – „Becsüld meg az embereket…” – Nábót szőlője és így tovább. Ennek előnye, hogy laza szerkezetű sorozat, amely epizódokból épül fel, így ha a gyermekek távol maradnak egy-egy gyermekistentiszteletről, nem veszítik el a sorozat láncszemeit. Egyszerre tanulják a Bibliai történetet, és az erkölcsi tanulságot. Régen még kottát is írtak hozzá, így énekelhetővé is vált:
Dr. Fodorné Dr. Nagy Sarolta, egyetemi tanár. SRTA.