Rendszeres Teológiai és Egyháztörténeti Tudományok Intézete

A rendszeres teológia a bibliai tudományok eredményeit felhasználva, azok rendszerezésével, a filozófiai és teológiai gondolkodás történetének megismerésével keresi az egyház hitének és életének hitvallásaink szerint is helyes elvét.

A tanulmányok első részében a hallgatók megismerkednek a teológiai gondolkodás történetével, legfontosabb teológiai diszciplínákkal, a református hitvallásokkal, azok bibliai alapjaival, mai értékükkel.

A filozófiai stúdiumok során az emberi gondolkodás kezdetétől fogva napjainkig végigkövetik a legfontosabb kérdéseket, irányzatokat, mindenütt különös figyelemmel a teológiai kérdésekre. Célunk az, hogy a hallgatók képesek legyenek megérteni a filozófiai problémákat és keresztyén szempontból tudjanak azokra reflektálni.

A rendszeres teológiai tanulmányok magasabb szintjén a hallgatók részletesebben megismerik a keresztyén tanítás klasszikus elemeit, az egyházi hitvallások és dogmák fejlődését, különös tekintettel a reformációra és református egyházunk tanításaira. Az etika tanításban a keresztyén hitelvek gyakorlati alkalmazásának kérdéseire helyezzük a hangsúlyt. Fő célunk, hogy a hallgatók képesek legyenek az általános bibliai-keresztyén és különösen református hitelveink képviseletére, tudományos és egyházi szolgálatuk során.

A szociológiai tanulmányok során a tanszék a kötelező és választható kurzusok keretében a tudomány terület főbb kérdéseibe kíván eligazodást adni. Úgy, mint család, szexualitás, politika, vallás, oktatás, vallásszociológia, pszichológia és az ezekhez tartozó társadalmi kérdések. Külön hangsúlyt kap a faluszeminárium, ami a Pataki Kollégium hagyományait követve az észak-kelet magyarországi térség társadalmi kérdéseit vizsgálja és végez azokban elemző munkát.

Az egyháztörténelem oktatása a komplex történelemoktatás egy része. Tárgya az Újszövetségben leírt egyháztörténeti események folytatódása, azaz a keresztyén egyház kétezer éves történelmének a leírása. Az egyház a Szentírás mellett saját történelmén tájékozódik és keresi a maga útját a jelenben. Ennek a képességnek az elsajátítása e tantárgy oktatásának elsőrendű feladata.

A keresztyénség megismerésében fontos szerepe van a missziónak, a felekezetek kialakulásának, az egységtörekvéseknek, a különböző irányzatok egymásra hatásának.

A magyar egyháztörténelem oktatása a magyar nép történetébe és az egyetemes egyháztörténetbe beágyazva történik. Lexikális ismeretek közlésén túl megismerteti a hallgatókat azokkal a belső, lelki folyamatokkal, hogy a keresztyénség felvétele, a reformáció, általában a hit hogyan formálta a magyarság lelkivilágát, gondolkodását, milyen kölcsönhatásban volt a politikával, a művészetekkel és a magyarság kultúrájával. Cél az, hogy a hallgatók magyar és református azonosságtudata erősödjön, ugyanakkor a mai egyházi és közéleti folyamatok egyháztörténeti hátterét képesek legyenek érzékelni és feldolgozni.