Május 17-én a Kollégiumi Esték sorozat újabb alkalma!
A Sárospataki Református Teológiai Akadémia tisztelettel hívja az érdeklődőket a Kollégiumi Esték sorozat következő alkalmára. 2019. május 17-én, pénteken 18 órától az ELTE BTK Történeti Intézete „A tudományos tudás áram-lásának mintázatai Magyarországon, 1770-1830” nevű kutatócsoportja tagjai mutatják be kutatásaikat a Sárospataki Református Teológiai Akadémia Szikszai termében.
BALOGH PIROSKA
[Dr. habil, irodalomtörténész, az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének egyete-mi docense]:
HÁROM GÖTTINGENI ÉRTEKEZÉS – HÁROM TUDOMÁNYOS MÓDSZER
Az előadásban három olyan értekezést fogok bemutatni, melyet magyarországi szerzők írtak ottani diákéveik során, göttingeni professzorok témavezetésével. Az értekezések: Schedius Lajos Jánostól Commentatio de sacris opertis veterum christianorum sive de disciplina, quam vocant arcani (Göttingen, 1790), Johann Christian Engeltől Commentatio de republica militari seu comparatio Lacedaemoniorum Cretensium et Cosaccorum (Göttingen, 1790), Budai Ézsaiástól Commentatio de causis culturae tardius ad aquilonares, quam ad australes Europae partes propagatae (Göttingen, 1794). Mint a hasonló címek is mutatják, az értekezésekből remekül kimutatható, milyen tudományos módszertant sajátítottak el az ifjú tudóspalánták göttingeni tanulmányaik során. Az előadásban azt szeretném bemutatni, hogy ezeket a metodikai eszközöket, módszereket miként alkalmazták későbbi tudósi és professzori pályájukon, egymástól eltérő tudományterületeken (esztétika, történetírás, klasszikafilológia), illetve miként közvetítették azt diákjaik felé.
GURKA DEZSŐ
[PhD,, filozófia- és tudománytörténész, a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Karának főiskolai tanára]:
ÁSVÁNYOK, ÁLMOK, POLARITÁSOK. SZAKTUDOMÁNYOS ÉS FILOZÓFIAI RECEPCIÓK EGYMÁSBA KAPCSOLÓDÁSA A 18–19. SZÁZADI TUDÁSÁRAMLÁSBAN
Előadásomban a 18–19. századi magyar filozófiatörténet egy rövid, ám intenzív recepciós szakaszát, a posztkantiánus filozófiák hatását vizsgálom, elsődlegesen peregrinációtörténeti aspektusból, s a következő három kérdésre keresek választ:
– Milyen instrumentális keretek és diszciplináris átfedések könnyítették meg a német idealizmus korai recepcióját a Jénában tartózkodó magyarországi és erdélyi diákok körében?
– Milyen formában, és milyen mértékben tudtak bekapcsolódni a jénai peregrinusok a posztkantiánus filozófiák disszeminációjának folyamatába?
– Mely korabeli magyar szerzők munkái váltak ismertté a német idealizmus kialakulásának közegében?
A rendezvény ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk!